nemblog

Nem akarok blogot írni, mert kapkodós műfajnak tartom. A kommentelőkkel meg az a baj, hogy gyakran nekik van igazuk. Némelyik jobban ért hozzá, vagy pontosabban látja a lényeget, mint én. Legszívesebben továbbra is statikus lapot írnék, 1-2 cikk/év sebességgel, de az ilyenek lassan már múzeumba kerülnek. Szóval blogot írok, de fenntartásaimat fenntartva odaírom, hogy ez a blog: nemblog.

2011.08.28. 07:09 neofrix baszmacs

A bölcs pilóták és a buta paraszt esete

Kinőtt a fű a szépreményű, új repülőtéren. Összeszaladt a pilótanép, hogy le kéne végre kaszálni. Kaszálógép van, traktor is, ami húzza, meg személyzet is a traktorra: a címben jelzett paraszt.

Csak hát egy repülőtér esetében különös szempontokat is figyelembe kell venni. A kaszálógép csíkokat húz, a csíkok pedig vezetik a pilóta szemét. Ha nem jó a csíkozás, akkor a repülőgépeknek egy optikai csalódás közepére kell leszállniuk. Hogy lehet ezt elkerülni?

A futópálya oldalait és középvonalát már rég kimérték, most pedig meg kellett oldani, hogy a fűkasza ezekkel pont párhuzamosan haladjon. Ez azonban nem sík-, hanem térgeometriai feladat, mert a pálya felszíne görbül, csavarodik, a közepe magasabban van mint a széle, az egyik vége emelkedik egy kicsit, a másik vége lekonyul.

Röpködtek az ötletek. A sok munkával járó vagy nehezen megvalósítható ötleteket - spárgák kifeszítése, optikai célzóberendezés - viszonylag gyorsan elvetették. A repülős GPS-t viszont mintha pont erre találták volna ki! Hiszen azt be lehet állítani, hogy egy előre megadott pályán vezesse a repülőgépet. Hát a traktort tudná-e vezetni? Biztos tudná, de vajon a GPS pontossága elegendő-e a pálya pontos becsíkozásához?

A paraszt eleinte érdeklődve figyelte a vitát, aztán lassan kómába esett. Tudta, miről beszélnek: hogy merre kell majd vezetnie a traktort. A problémából és a megoldási javaslatokból azonban semmit sem értett. Szintvonal, inflexiós pont, track, HSI - zsongott a feje az ismeretlen szavaktól, és egyre nagyobbakat ásított. Csendes beletörődéssel várta, hogy döntsenek a sorsáról.

Később aztán egy visszatérő, buta gondolat kezdte felverni félálmából. Hessegette, de a gondolat makacs volt, nem hagyta békén. El akarta mondani, csak félt, hogy kinevetik, hogy szégyenben marad. De hát valamit csak kéne tenni! Mert bizony, ő egyre inkább úgy érezte, hogy ezek a komoly, művelt urak azt próbálják kitalálni már egy órája, hogyan lehet a traktorral egyenes vonalakat húzni a földre. Persze képtelenség, hogy erről beszéljenek, biztosan félreértett valamit. De mi van, ha mégis? Ha tényleg erről vitatkoznak? Azt ő semmiképp nem hagyhatja szó nélkül! Hiszen mást se csinált egész életében, csak egyenes vonalakat húzott a földre... naná, majd görbét! Rúgták is volna ki a téesztől, rögtön, páros lábbal!

A bölcs pilóták tán még ma is vitatkoznak, ha a buta paraszt össze nem szedi a bátorságát és meg nem szólal. De összeszedte, megszólalt, aztán fél nap alatt fütyürészve becsíkozta a pályát: egyenesre, párhuzamosra, ahogy kell.

A bölcs pilótáknak pedig maradt ez a történet.

 

2008.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://nemblog.blog.hu/api/trackback/id/tr973184903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.